Mindig mindenkinek van :

- egy el nem csókolt csókja...

- egy el nem táncolt tánca...

- egy soha ki nem mondott titka...

- egy el nem hált szerelme...

- egy borzasztó mély fájdalma

- egy olyan öröme, amit senkivel nem oszt meg, az csak az Övé, időnként azokban az emlékekben úszik.

Ezeket egyszer megírom...de nem most )))

Az ember életútján filóztam egyik este összekuporodva a kerti székben, bámultam az éjszakai Balaton fényét.

Nem lett meg a bölcsek köve ))) Ám eszembe jutott, hogy mindenki "vagyon, lépték" szemléletben mutatná be az életét, azt hiszem ebben nem tévedek. 

Szerintem:

Az ember életútja összetört szívekkel van kikövezve.

Ezek a szívek mind kötődnek egy életszakaszhoz, szóval érted a logikát ? )))

Nade, ha megvan az igazi véget ért az út? 

Olyan érzés fogott el, hogy basszus, akkor csak ennyi???

Lófaszmackó, nem, nem ennyi.

Mire is jó a facebook, hát nem sok mindenre, de egyvalamire mégis..amikor elmész valahová, bejelentkezel egy fénykép erejéig és megjelölöd a helyszínt, kivel voltál etc..memoár féleség..vagymi. Visszanéztem..aztaaa és tudom, hogy innen és innen nincs is infó atyaég..és elindul az emléklavina.

Rájöttem, a nagy napi rohanásban nem érünk rá emlékezni, visszagondolni..tök furi..

A "csak ennyi" alatt átértékelünk, más lesz esetleg az érdeklődési kör, nézet, egyszóval : változunk, de már minden más, ami addig fontos volt, már csak mosolyogsz : ezért hisztiztél bammeg? 

Telnek az évek, észrevettem: egyre gyorsabban. -nem fair, maradjunk ennyiben.

Oly sok dolog kerül előtérbe, amire eddig legyintettem, ráér...hát nem nagyon..

Van nekem ez az "énidőm". Be van vezetve a családban: Anya off.

Az offline állapotban meccsre megyek barátokkal vagy moziba, olvasok a szobámban, netán ott mozizom ha nem akarok kimozdulni a fészekből.

Az 'énidőmben' ezennel elköteleztem magam, hogy igenis nézegessek fényképeket - legalább rendet tegyek benne,...

....behunyt szemmel is érezzem az ízeket, illatokat...tornára fogni az agyam ezen részét, nem akarom, hogy a rohanásban ezek már annyira fakóak legyenek, hogy csak annyi jusson: jé, ez itt de jó volt..és lapozni tovább, minden különösebb érzelmi töltet nélkül.

Önző dolog az énidő...koppintottak az orromra.

Miért is? 

Folyamatosan gondoskodom a környezetemről, aktív a családi élet etc.. akkor miért is nem lehet kéthetente egy napom ?

Nyavalyás 24 óra...amikor tényleg én vagyok a fontos magam számára, mert csak.

- mit olvasol?

- Harry Pottert..

- de azt már olvastad vagy ötvenszer..

-ÉS ?

Na, hát így. )))

Mindig ki van akadva a család rajtam, agyonnézett sorozatok, alapfilmek - ezt is elcsacsogtam nekik: mivel mondatról mondatra ismerem, eközben még olvasni is tudok.

Kitűzött cél: télen megtanulni horgolni. 

NEM RÖHÖG !!!!

A Barátnőmtől születésnapomra azt kaptam, hogy: válaszd ki a színt és ezt vagy ezt megkötöm..

Isteni csodakendő lett belőle, most készül a párja )))

Ennek van másik jó oldala is, a bariné többszöri látogatása, hiszen légvonalban 800 méter, de olyan ritkán tudjuk összehozni, hogy bandázhassunk.

Szóval a filmnézések alatt, valamit ami megtetszik és azzal a technikával elkészíthetem, hát rajta..remek ajándékok is lehetnek, pölö..

Most, hogy ismét online írok..annyi minden az eszembe jutott, hogy azokat meg is írom..))))

Egyszóval: ÉNIDŐT MINDENKINEK !!! 

ui.: Énidő mindennap van, amikor a büdös kölkek már eltették magukat , és én még az erkélyen elszívok egy cigarettát, a gondolataim is nyugodtan szállnak akár a cigarettafüst...csak úgy vagyok..és ez jó ))

Végül egy dal, aminek most nincs miértje, nézd, hallgasd ..énidő..