Elmélkedős...

...hmmm, olvastam ma a téglákról, olyan jól leírta a lényegét, hogy hozzáfűzni nincs mit, aki nem érti , well...sajnos időpocsékolás a magyarázat.

 

Miután elolvastam, azon kaptam magam, hogy már 2 óra eltelt azzal, hogy nézegettem a fényképeket, videókat, kicsit elgondolkodtató az a napló.

 

Jesszum, mennyi mindent találtam !!!

A gyerekek első ultrahang képei, torták, gyertyák, utazások, barátok, koncertek, naplók, mozik, szerelmek, spontaneitás,... felsorolni is sok Ytong tégla- by Aha. 

 

2019...hmm.. szinte az év első napján éreztem: valami változik. ( Gyorsan elolvastam a horoszpókot, mégiscsak alátámasztandó az érzéseimet )

 

Elengedés és megnyugvás éve, bejön..úgy néz ki.

( Felidegesítettek és erre az impulzusra kiolvastam az összes Harry Potter könyvet XD )

 

Vannak emberek akik képtelenek lenyugodni, holott az élet adott pofont nekik és mégis....csak nem veszik észre, hogy szép lassan egyedül maradnak megkopott emlékeikkel és sajgó testükkel.

 

Apropó sajog...a térdem, hiába bányászták ki belőle az 5 centis csavarokat, hát nem mentette meg a Denks műtét a térdemet :(((( 

- elkopott totál , porc csak nyomokban lelhető..hát erősen térdproti gyanús, majd csak lesz valami..

 

Szóval nem értek ebből a világból semmit !!! - beteg, nnnnaa.

 

Szerintem ezzel nem vagyok egyedül. 

 

Mégis mi hajtja az emberlányát...hát a gyerekek.

Néhanapján azt kívánom bárcsak sosem szültem volna -most ezt jóindulatú emberek szétszedik.-, és nem érdekel ki hazudik magának, ezt időnként MINDEN anya csak egy pillanat erejéig, de megéli.

 

Miért is gondolom így, van több megközelítése is.

A legfontosabbat írom le: ha anno tudom, hogy ez a világ itt fog tartani, ahol most: minden felszínes, oktatás hulladék -droidokat nevelnek-, küzdeni kell a világgal, hogy EMBERT nevelhess, még akkor is ha elítélnek, mert szigorú vagyok - ez is,milyen már??? Nem érték a becsület,az ér valamit aki vagyonos ember- köszi kövér-, amikor a Testvér egy évben kétszer látja a családját, mert kénytelen Svájcban boldogulni, 20 órányi autózás választ el minket - na ebben van jó is, tavaszi szünet nála  :))))

 

Szóval sok mindent fel lehetne sorolni a gondolatmenetem fonalán...

 

DE !!! - és mindig jön a de: annyira jó, amikor csak úgy odabújnak, esetleg mondanak valami olyat ami bizalmas és ez jó...mert kiérdemeltem a bizalmukat, borzasztó nagy értéke van és még annyi mindenben különlegesek, valamint nem tudnám nélkülük elképzelni az életem .)))

 

Hmmm.... tulajdonképpen nagyon is elégedett vagyok.

 

ui.: Tényleg jó ráébreszteni az embereket mi is az, aminek számítania kell az életben.

 

tn_kep0.jpg