2018. 

Ja, eltelt még egy év az életemből.

Amilyen furcsa volt az év vége és egyben az eleje, majd a babona szerint veszem, akkor bizony itt világvége lesz. 

Sebaj.

No tegye fel a kezét, ki tett újévi fogadalmat? :)))) Te is, te is, te is...jól van, ügyesek vagytok én meg cseles...))

Hát én most nem tettem, hanem január második napján. ( Már kialudtam magam és hasonló urbánus huncutságok )

Kismillió alkalommal fogadtam meg, hogy nyilvánosan írok blogot, nem csak zárt helyeken.

Hát most itt vagyok és baromi furcsa, mintha zavarban lennék. Pedig nincs közönség...vagy nem látom, de azért nem hagyom, hogy elvakítson a reflektor fénye :) 

Szóval megfogadtam, hogy nincs fogadalom, hanem így fogom tenni ezt és ezt. Pont. Azt hiszem jó lesz ez így.

Van egy naplóm - imádom, még az illatát is - nos abba leírom este a gondolataimat és azt, hogy mit kell holnap elvégeznem. Azt hiszem működik így. 

Te jó ég...ahogyan elkezdtem írni, ömlenek a gondolatok, erről is akarok írni, meg arról is..hűűű, ezt nem gondoltam volna. ( azt hiszem előre kell terveznem, miről is szeretnék írni...)

Amit a blogomban találni fogtok: életmese, fájdalom, öröm, várakozás, filmek, kencék és ficék, napi történések avagy leendők, gyerekszáj, cica, könyv és zene.

Szóval az első újévi nemfogadalmam: pipa.

Elindítottam a blogom.

Üdv.: E. A.

Esti zenének ezt tálalom most ))